A hospice szemlélet történeti háttere

„Az 1960-as évekig a kórházak többségében az orvostechnológiai fejlődésbe vetett kizárólagos hit és az úgynevezett agresszív gyógyítási modell uralkodott.”

Ekkor azonban fejlődésnek indult a tanatológia – a halál tudománya –, amely olyan, addig tabunak számító kérdéseket kezdett vizsgálni, mint a halál, a haldoklás, a gyász és a fájdalom.

Elisabeth Kübler-Ross munkássága

Elisabeth Kübler-Ross svájci pszichiáter és munkatársai haldokló betegekkel folytatott beszélgetései nyomán a világ megismerhette, hogyan gondolkodik sorsáról a haldokló ember, és milyen lelki stádiumokon megy keresztül, amíg eljut a halál előtti megbékélésig.

Ennek a szemléletnek a hatására létrejöttek a „haldoklók házai”, ahol őszintén beszéltek a halálról, elfogadták azt az élet természetes befejezéseként, és a betegek számára emberhez méltó életet és halált igyekeztek biztosítani.

Cicely Saunders és a modern hospice

A modernkori hospice legjelentősebb személyisége Cicely Saunders. Ápolónőként dolgozott súlyos állapotú betegekkel, majd orvosi diplomát szerzett azzal a céllal, hogy megoldást találjon a kínzó fájdalom és szenvedés enyhítésére.

Saunders-t kezdettől fogva az foglalkoztatta, miként lehet a haldokló, daganatos betegek „totális” – testi (szomatikus), lelki (pszichés), szociális és spirituális – fájdalmát enyhíteni. Munkájában kiemelt szerepet kaptak a beteggel folytatott elmélyült beszélgetések.

A londoni St. Christopher’s Hospice 1967-ben nyílt meg Dr. Cicely Saunders vezetésével, és a modern hospice-gondozás mintájává vált.

Cicely Saunders

A hospice mozgalom elterjedése

A St. Christopher’s Hospice munkatársai a hospice-gondozást elsősorban előrehaladott állapotú daganatos betegek számára dolgozták ki. A gondozás tudományos modellje a Tender Loving Care (a haldoklók szeretetteljes, szelíd ellátása) elvén alapult, a beteg és családja bevonásával.

A hospice-ok világszerte az itt kialakított filozófiát és alapelveket követték tevékenységük szellemében és gyakorlatában.

A 70-es évekre a hospice mozgalommá vált. Kialakult az otthoni gondozás modellje, megjelentek az átmeneti szervezeti formák – nappali ellátás, ambuláns gondozás, kórházi konzultatív csoportok (mobil team) –, valamint a gyászolókat támogató csoportok.

Napjainkban a világ több mint 100 országában több mint 8000 hospice működik.

Hozzájárulunk a daganatos betegek egyénre szabott ingyenes ápolásához, fájdalomcsillapításához, a méltóságuk utolsó pillanatig való megőrzéséhez és családjuk lelki támogatásához.

Holisztikus, sokoldalú gondoskodás

A hospice ellátás egyik legfontosabb jellemzője, hogy a beteg életminőségének javítását tűzte ki célul.

Ennek megfelelően a gondoskodás nem csupán a beteg testi, hanem a lelki, szociális és spirituális igényeire, valamint a hozzátartozók segítésére is kiterjed mind a betegség fennállása, mind a gyász ideje alatt.

Palliatív kezelés, fájdalomcsillapítás

A hospice ellátás életük utolsó szakaszában lévő betegeknek segít.

Erre az állapotra különösen jellemzőek a kínzó tünetek, ezek enyhítése a hospice ellátás alapvető célja. A fájdalmak csillapítása folyamatosan és fokozatosan, megelőző jelleggel történik, ezzel a minimálisra csökkenthetőek vagy teljesen megszűntethetőek a fájdalmak. Az egyéb tünetek enyhítése a palliatív terápia beállításánál szintén rugalmasan, egyénre szabottan történik.

A beteg és a családtagok érzelmi és lelki támogatása

A gyógyíthatatlan betegség mindvégig nagy lelki megterhelés a beteg és a családja számára, különösen így van ez az utolsó stádiumban, hiszen a beteg egyre fenyegetőbben éli át a halál közeledtét.

Az ilyenkor fellépő pszichiátriai tünetek, a szorongás, a depresszió, az alvászavar feltétlenül kezelendő. A családtagok számára is nagyon fontos a várható veszteség – már előlegezett – kezelése, illetve segítségnyújtás a gyász feldolgozásában.
Az érzelmi és lelki támogatás mind a beteg, mind a családtagjaik részére a hospice ellátás bázisát képezi.

Az emberi méltóság tiszteletben tartása

A hospice gondozás a beteg személy méltóságát mindvégig tiszteletben tartja.

Ez a magatartás megkívánja a beteggel szembeni őszinteséget, hogy betegsége során egyenrangúan kezeljék, állapotáról mindenkor tapintatosan tájékoztassák a realitást képviselve, de a reményt soha fel nem adva.
A beteg bevonása a hospice szemléletű ellátásba elengedhetetlen. Ismernie kell állapotát, tünetei eredetét, a kezelési módszereket, a várható hatást és a mellékhatásokat.A hospice tiszteletben tartja minden beteg vallási meggyőződését és lehetővé teszi a vallásgyakorlást, bármely felekezet híve is. Ugyanakkor tiszteletben tarja a nem hívő beteg világnézetét, kívánságait is.

A multidiszciplináris csapat és a család együttműködése

A betegek ellátását speciálisan felkészült szakemberekből álló csapat végzi, melyben hospice orvos, hospice nővér, fájdalomcsillapító szakorvos, pszichológus, lelkész, szociális munkás, gyógytornász és sok önkéntes segítő vesz részt.

Mivel alapvető cél, hogy a beteg ember élete utolsó részét az otthonában, családja körében élhesse, ezért a hospice ellátás során alapvető a családdal való szoros együttműködés, a család bevonása és folyamatos segítése a beteg körül.